V E G A

E L E K T R O N I K U S   A M A T Ő R C S I L L A G Á S Z A T I   L A P

VEGA 68. (XIV. évf. 2. szám) – 2004. június 30.

 

 

A Szaturnusz bolygó

 

 

TARTALOM:

 

LÁTÓMEZŐ /Csizmadia Ákos/

A C/2004 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése /Mikics Károly/

A C/2004 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése /Fitos Gábor és Fitos Péter/

A Vénusz megfigyelése /Mikics Károly/

A Vénusz megfigyelése /Csizmadia Szilárd/

A Vénusz megfigyelése /Fitos Péter/

A Vénusz-átvonulás megfigyelése Szarvasról /Puskás Ferenc/

A Vénusz-átvonulás megfigyelése Zalaegerszegről /Csizmadia Szilárd/

ALMA (Atacama Large Millimeter Array) /Könyves Vera/
A Tejútrendszer gammában /Könyves Vera/

A legnagyobb röntgen-fler /Könyves Vera/
VCSE Hírek

 

 

LÁTÓMEZŐ

CSIZMADIA ÁKOS

 

 

Az a baj, hogy az ingerküszöb hajlamos arra, hogy magasra ugorjon. 99.08.11. óta minden látványos égi jelenséget a napfogyatkozással mérünk össze, így volt ez a mostani Vénusz-átvonulással is. A fedés kapcsán mindig elmondtuk, hogy különösebb esztétikai élményt nem fog nyújtani, csak egy kis fekete foltot lehet majd látni a Napon; az átvonulás szépségét inkább a jelenség ritka volta adja, és a távolságmérésben játszott – mára elveszett – jelentősége.

Azért június 8-án mégsem maradtunk valódi élmény nélkül. Kezdődött a Medárd-napi izgalommal, hogy vajon akkor most negyven napig folyamatosan esni fog-e, vagy sikerül korán reggel megfigyelni a belépést? Aztán a kontaktusok észlelése, a koncentrált figyelem, a pontosságra törekvés…

A Vénusz-átvonulásnak végül is megvolt a maga, mással össze nem hasonlítható varázsa. A Naprendszer működésének ritmusát érzékelhettük: egy periodikusan ismétlődő jelenséget láttunk, tudva, hogy nincs élő ember, aki ilyet látott volna, 2012-ben viszont ráadást is kapunk majd belőle.

Az átvonulás napján reggel negyed 8-kor már teljes volt észlelő-bemutató csapatunk (Bánfalvi Péter, Csizmadia Ákos, Fitos Gábor, Fitos Márk, Fitos Péter, Szente Hajnalka, Zelkó Zoltán)  a Pais Iskola előtt: a TIT 10cm-es Zeiss refraktorának képét vetítettük ki, és vártuk az első kontaktust. A továbbiakban az iskola egyik termének a plafonjára vetítettük a napképet, s délután 1 óráig Péter folyamatosan adta elő a közönségnek a jelenséggel kapcsolatos tudnivalókat.

A mért adatok alább olvashatóak (A Vénusz-átvonulás megfigyelése Zalaegerszegről c. cikkünkben); a jelenséget mintegy 350-400 látták általunk, értő magyarázattal kísérve; délután fél 2 tájban pedig a Vénusz elhagyta a Nap előterét. Cirka nyolc év múlva majd visszatér oda.

 

 

A C/2004 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése

MIKICS KÁROLY
                             

Észlelés helye: Nagykutas

Észlelés dátuma: 2004. 05. 16.

Észlelés időpontja (NYISZ): 23:15

Légköri nyugodtság: 7-8

Átlátszóság: 5

Távcső: 70/900 L és 10x40B

Nagyítás: 53x-os és 90x-es


A tiszta égen szabad szemmel elég nehezen kivehető objektum, szabad szemmel egy ködös pacára lettem figyelmes az égen.10x40-es binokulárral mutatta a legszebb képet. Központi fényesedést csak minimálisat tudtam kivenni, viszonylag észrevehető fényesedés, de még mindig diffúz (kb. DC=1). A határmagnitúdó 7 körüli, az üstököst kb. 5 mag-ra becsültem. A kóma kb. NY-K irányú, kb. 3 fok hosszú, kicsit legyezőszerűen szétnyíló,a végén a háttérbe vesző.

 

A C/2004 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése

FITOS GÁBOR ÉS FITOS PÉTER
                             

Észlelés helye: Zalaegerszeg

Észlelés dátuma: 2004. 05. 14.

Észlelés időpontja (NYISZ): 22:55 – 23:15

Távcső: 7x50B

A határmagnitúdó szabad szemmel: +3 mag.

 

Picit párás, de felhőtlen ég mellett észleltük a C/2004 Q4 (NEAT) üstököst szabad szemmel és 7x50-es binokulárral. Az üstökös diffúz megjelenésű, a csóva széttartó volt, mérete a kómának kb. négyszerese. Kissé elliptikusan elnyúlt kómájú, a csóva pedig a széle felé egyre halványodott. Az üstökös éppen az M44 nyílthalmaz mellett haladt el, amikor észleltük.

 

 

A Vénusz megfigyelése

MIKICS KÁROLY

Észlelő: Mikics Károly
Észlelés helye: Nagykutas
Észlelés dátuma: 2004. 05. 16.
Észlelés időpontja (NYISZ): 22:45
Légköri nyugodtság: 7-8
Átlátszóság: 5
Távcső: 70/900 L
Nagyítás: 90x

A bolygó fényessége –4 mg körüli, a tiszta égbolton könnyen észrevehető. Már 22:00-tól figyelemmel kísértem. Felhő-alakzatokat a bolygókorongon nem tudtam kivenni. Fázisát kb. 18%-ra becsültem.

 

A Vénusz megfigyelése

CSIZMADIA SZILÁRD

1. észlelés

Észlelő: Csizmadia Szilárd

Észlelés helye: Zalaegerszeg

Észlelés dátuma: 2004. 01. 24.

Észlelés időpontja (KÖZEI): 18:25-18:35

Légköri nyugodtság: 8

Átlátszóság: 4

Távcső: 70/900 L

Nagyítás: 100x


Igen nyugodt légkör mellett lehetett észlelni a bolygót. Egy kicsi sötét és egy nagyobb, kevésbé sötét alakzat látszódik a bolygó légkörében. A bolygó fázisa 72%.

 

2. észlelés

Észlelő: Csizmadia Szilárd

Észlelés helye: Budapest, IV. ker.

Észlelés dátuma: 2004. 01. 31.

Észlelés időpontja (KÖZEI): 17:35

Légköri nyugodtság: 1-2

Átlátszóság: 4

Távcső: 70/900 L

Nagyítás: 100x


Nagyon rossz nyugodtság mellett észleltem, igen nehezen a bolygót. A Vénusz fázisa az észleléskor kb. 76% volt, a légkörben részleteket nem láttam.

A Vénusz megfigyelése

FITOS PÉTER

Észlelő: Fitos Péter

Észlelés helye: Zalaegerszeg

Észlelés dátuma: 2004. 01. 24.

Észlelés időpontja (KÖZEI): 18:10-18:20

Légköri nyugodtság: 8

Átlátszóság: 4

Távcső: 70/900 L

Nagyítás: 100x


A bolygó fázisa 86%. Néhány sötét felhő volt megfigyelhető a bolygón, a terminátorhoz közel a bolygó látszó egyenlítőjénél.

 

A Vénusz – átvonulás megfigyelése Szarvasról

PUSKÁS FERENC

Még 1991-ben, amatőrködésem kezdetén olvastam erről a ritka eseményről A távcső világa c. könyvben. Már akkor megjegyeztem e két számot: 2004, 2012. Azután teltek az évek és ez év tavaszán néztem, hogy az Esthajnalcsillag egyre inkább közeledik a látóhatárhoz. Szép volt az ég 2004. május 20-a körül, amikor Vénusz, Mars, Szaturnusz, Jupiter és Hold "találkozó" volt. (Az ilyen együttállás az égbolton igen ritka.) Később, május 26-27-én este már igen közel látszott a horizonthoz a Vénusz, bár nem látszott sarlónak, de korongnak igen. Majd jött pár borult este, és már csak a SOHO felvételeken lehetett látni a bolygót, egészen 2004. június 8-án reggelig. Ahogyan az interneten látni lehetett, óriási észlelőkampány bontakozott ki a jelenség megfigyelésére. Magam egy 10x-es nagyítású, 30 mm objektívátmérőjű monokulárral figyeltem a jelenséget, a Nap képét kivetítve. A kivetített napkorong kb. 5 cm átmérőjű volt. Az észlelés eredményét az alábbi jegyzőkönyv tartalmazza:

 

 

Műszer: 10x30M, kivetítés, a napkorong kb. 5 cm átmérőjű
Észlelő: Puskás Ferenc
Észlelés helye: Szarvastól 3 km-re dél-délnyugatra
Időadatok:

Óraállítás a Kossuth Rádió szerint - a jelenség előtt, közben és után folyamatosan ellenőrizve
Az összes időadatok UT-ben

I. kontaktus: megpillantva 05:21:27 UT-kor. Ekkor már a Vénusz kis darabja a Nap előtt volt.

A bolygókorong 50%-a a Nap előtt:
05:26:28: valószínű,
05:28:26: biztos,
05:28:53: egész biztos.

II. kontaktus:
valószínű:          05:36:00,
biztos:               05:37:17,
egesz biztos:     05:38:13.


A feketecsepp-jelenség miatt kissé nehéz volt eldönteni, hogy mikor következett be a II. kontaktus. A Nap nehezen “engedte el” a Vénuszt. A Nap széle teljesen körbevette a bolygót: 05:38:40 UT-kor.

Ezután szépen átaraszolt a Vénusz a Nap előtt... Készítettünk vagy 200 digitális fotót egy webkamerával. Kilépés előtt ennyi volt a napkorong széle és a Vénusz korongjának széle közötti távolság a bolygókoronggal mint egységgel kifejezve:

10:53 1/2 Vénusz-korong
10:57 1/3 Vénusz-korong
11:02 1/5 Vénusz-korong

III. kontaktus:

11:03:00: valószínűleg érinti a Vénusz-korong széle a Nap-korong szélét, és látszik a feketecsepp jelenség is.
11:03:28: biztosan érinti.
11:03:40: egész biztos érinti.

A feketecsepp-jelenség miatt kissé nehezen látszott.

A Vénuszkorong fele kilépett:


11:13:04: valószínű,
11:14:40: biztos,
11:15:35: egész biztos.

 

IV. kontaktus:
11:22:39 UT: utoljára ebben a pillanatban látszott a Vénusz utolsó parányi kis része a Nap előtt.

Folytatás 2012-ben…

 

 

A Vénusz – átvonulás megfigyelése Zalaegerszegről

CSIZMADIA SZILÁRD

A Vénusz-átvonulás megfigyelése szerepelt a Vega Csillagászati Egyesület 2004. évi tervei között. Erősen készültünk is rá: Simonkay Piroska és Zelkó Zoltán 2004. április 17-én részt vett a székesfehérvári Vénusz-átvonulással kapcsolatban rendezett amatőrcsillagász konferencián, amiről májusi összejöveteleinken be is számoltak. Sokkal hasznosabb felkészülés volt azonban ennél a május 15-i egyesületi összejövetelünk, ahol Bánfalvi Péter, Csizmadia Szilárd és Zelkó Zoltán tartottak előadást a Vénusz-átvonulásra való felkészülésként a jelenség csillagászattörténeti, tudományos és megfigyeléstechnikai oldaláról. Május 22-én a nagy nyilvánosságnak tartottunk ismeretterjesztő előadást Zalaegerszegen a jelenségről.

 

Magát a Vénusz–átvonulást a VCSE népes csapata (Bánfalvi Péter, Csizmadia Ákos, Fitos Gábor, Fitos Márk, Fitos Péter, Szente Hajnalka és Zelkó Zoltán) figyelte meg 2004. június 8-án reggel hét és délután fél kettő között Zalaegerszegről, a Pais Dezső Tagiskola előtti térről, illetve később, a Nap magasabbra emelkedtével az egyik elsötétített osztályteremből. A megfigyeléshez a TIT Öveges József Egyesület 100/1000-es Zeiss AS objektívvel szerelt, Zeiss Ib mechanikán lévő lencsés távcsövét használták, 40 mm-es Huygens-okulárral. A nagyítás így csak 25x-ös volt, viszont diavetítő vászonra lehetett okulárprojekcióval kivetíteni a Nap képét, amely mintegy 80 cm átmérőjű volt.

 

Az első két kontaktus után, de az utolsó kettő előtt, reggel nyolctól pontban délig folyamatosan tartottunk előadásokat és távcsöves bemutatásokat a nagyközönségnek.

 

A megfigyelést követő hétvégén Csizmadia Szilárd a Széll Tamástól kölcsönkapott GPS-vevővel kimérte a Pais Iskola előtti tér földrajzi koordinátáit (46° 50' 15.3" É, 16° 49' 34.9" K, 195 m tengerszint feletti magasság, a koordináták pontossága (a fényképekről becsült észlelőhelytől kb. 30 m-re mérve) +/-6m). Mindez igen fontos volt, amikor adatainkból a Nap-Föld távolságot, azaz a csillagászati egység nagyságát meghatároztuk.

 

 

Vénusz-átvonulás méréseink eredményei (zárójelben az észlelők nevei), időadatok NYISZ-ben:

 

I. kontaktus:     7:21:00 (Bánfalvi Péter, Csizmadia Ákos, Fitos Gábor, Fitos Péter, Fitos Márk, Zelkó Zoltán)

 

II. kontaktus:    7:38:40 (Bánfalvi Péter, Zelkó Zoltán.)

 

III. kontaktus:   13:03:23 (Csizmadia Ákos)

13:04:16 (Zelkó Zoltán)

 

IV: kontaktus:   13:22:51 (Bánfalvi Péter, Csizmadia Ákos, Fitos Gábor, Fitos Péter, Fitos Márk, Zelkó Zoltán)

 

A CSE megméréséhez több észlelőhelyről szükséges megmérni a II. és a III. kontaktus időpontjait. Mi lengyel amatőrcsillagászokkal dolgoztunk eggyütt. Az ő mérési eredményei a következők:

 

Észlelés helye: Jaslo, Lengyelország (49° 44’ 47,2” É, 21° 27’ 43,45” K, 232 m tfsz. magasság)

Műszer: 90 mm-es Newton-távcső

Módszer: kivetítés.

 

Lengyel barátaink az első kontaktust nem mérték meg, a negyediket pedig felhősödés miatt nem látták. A II. és III. kontaktust viszont a következő időpontokban észlelték (időadatok NYISZ-ben):

 

II. kontaktus: 07h 38m 54.00s

III. kontaktus: 13h 04m 01.80s

 

A  II. kontaktus mért időadataiból és a földrajzi koordinátákból (a mi méréseink közül Zelkó Zoltán adatát használva) A Nap parallaxisa 8.741 ívmásodperc, a CSE pedig 150 510 658 km.

 

Kiszámolható a III. kontaktusból is a Nap parallaxisa és a csillagászati egység nagysága. A zalaegerszegi észlelőcsoport által mért 3. kontaktust (Zelkó Zoltán adata) és a lengyelek mérési eredményét használva, a 2004. június 8-i Vénusz-átvonulás megfigyeléséből a Nap parallaxisára a 3. kontaktusból 8.864 ívmásodpercet kaptunk, a Nap-Föld közepes távolságra (a Csillagászati Egységre) pedig 148 411 397 km adódik.

 

Átlagolva ennek a lengyel-magyar együttmüködésnek az eredményeit: a Nap parallaxisa 8,80 ívmásoperc, a CSE mérete pedig 149 461 027.5 km.

 

Lehetőség volt arra is, hogy az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által szervezett nemzetközi észlelési kampányba is bekapcsolódjunk. Itt - velünk együtt - 2678 észlelő adatai és mérési eredményei szerepeltek. Ezért rengeteg észlelőpár volt képezhető és igen jó átlagot lehetett számolni.

 

A Nap parallaxisa és a CSE méretének kiszámítására mind a négy kontaktus felhasználható. Az ESO honlapján található program és adatbázis használatával a különböző kontaktusok az alábbiakat eredményezték méréseinkből:

 

Kontaktus

Mért időpont Zeg.-ről (NYISZ)

CSE (km)

Hiba (km)

Nap parallaxisa (”)

Hiba (”)

Hiba %-ban

I.

07 21 00

150 092 403

± 494 533

8,7652

0,0290

0,331 %

II.

07 38 40

149 170 020

± 427 850

8,8194

0,0252

0,186 %

III.

13 04 16

149 422 280

± 175 590

8,8045

0,0103

0,117 %

IV.

13 22 51

149 737 525

± 139 655

8,7859

0,0082

0,093 %

 

A kontaktusról kontaktusra csökkenő hiba jól mutatja, hogyan váltak egyre gyakorlottabbá észlelőink, ahogy egyre több kontaktust észleltek… (Lehet, jó lett volna előtte számítógéppel szimulációs gyakorlatokat végezni!)

 

E négy mérés eredményét átlagolhatjuk is: eszerint a Csillagászati Egység km-ben kifejezett mérése a mi és a többi 2677 észlelő adata alapján 149 millió 605 ezer 557 km, a Nap parallaxisa pedig 8,7937 ívmásodperc, mindkét érték relatív hibája pedig 0,5%.

 

Ezek nagyon közel állnak a valós értékekhez, így megfigyelőinknek ezúton is gratulálunk szép észlelési eredményeikhez!

 

 

ALMA (Atacama Large Millimeter Array)
KÖNYVES VERA

 

 

2010-re az ALMA lesz a világ legnagyobb és legérzékenyebb, rádióhullámhosszakon működő műszeregyüttese. 64 darab parabolaantennát állítanak ehhez föl a chilei Andok 5000 méter magas Chajnantor fennsíkján. Látható fényben halvány, ám milliméteres hullámhosszakon fényes objektumokat, helyeket fog megfigyelni az Univerzumban.

 


Fantáziarajz az elkészült ALMA-ról (NRAO)


A nemzetközi projekt tagjai Európa és Észak-Amerika (azaz az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tagállamai és az USA), a Chilei Köztársasággal együttműködve. A pénzt befektetők a “U.S. National Science Foundation” (NSF), a “National Research Council of Canada” (NRC), s európai részről a “European Southern Observatory (ESO)” és Spanyolország. Az építtetést és üzemeltetést észak-amerikai részről az “Associated Universities, Inc. (AUI)” vezetésével a “National Radio Astronomy Observatory (NRAO)”, európai részről pedig az ESO végzi.


Az ALMA antennái milliméteres és szubmilliméteres sugárzást fognak "gyűjteni". Olyan űrbeli folyamatokat leshetnek meg, mint a bolygó- és csillagkeletkezés, galaxisok- és galaxishalmazok keletkezése, fejlődése a korai Univerzumban. Élet - vagy legalábbis - szerves molekulák jeleit is észlelhetik vele.


A légköri pára gátolja a mm-es, szubmm-es sugárzás földfelszínre való lejutását, ezért az ALMA-t magas és száraz helyre kellett telepíteni. Az Atacama sivatag kellőképpen száraz (átlagosan 100 évente esik az eső) és magasan fekvő, a légkör itt jóval vékonyabb, mint a Föld mélyebben fekvő részein.


Az ALMA és a VLT projekt területe Chile északi részének térképén

 


A Cerro Toco-ról déli irányba nézve az ALMA területe (Fotó: M. A. Gordon, 1995. április)


5000 m magasságban már nemcsak a berendezésekkel kell foglalkozni, hanem a kutatók és műszaki személyzet egészségével is. A műszeregyüttest egy alacsonyabban fekvő (2900 m) táborhelyről fogják irányítani, Toconao és San Pedro de Atacama városoktól nem messze.


Az első fázis 2002-ben befejeződött, a második pedig 2003 február 25-én az NFS és ESO által aláírt építésről és üzemelésről szóló megállapodással megkezdődött. Az építés még 2012-ig el fog tartani, de az első tudományos megfigyeléseket már 2007-re tervezik az addig összekapcsolt antennákkal. Az egész projekt kb. 552 millió amerikai dollárba (2000. évi árfolyamon) fog kerülni.


Ebben az évben az ALMA-bizottság a projekt igazgatójának az olasz Massimo Terenghi professzort választotta, aki korábban az ESO VLT (Very Large Telescope) programjában bizonyított.


A 64 db 12 m átmérőjű parabolaantennák pozíciója - egy sínrendszeren csúsztatva - változtatható lesz. Ezt egy fényképezőgép zoom-jához lehet hasonlítani. Ha nagyon mélyre akarnak nézni az űrbe, akkor távolabb csúsztatják egymástól az antennákat, ha "közelebbi" objektumot néznek, akkor pedig kisebb alapterületre csúsztatják össze őket. Az első változatnak megfelelően 14 km lesz az ALMA átmérője, míg legkisebb kiterjedésében kb. 150 m.


Az ALMA interferométerként fog működni, ami az jelenti, hogy az egyes antennapárok által észlelt jeleket később pontosan összehangolják, hogy a  rádióhullámok egymáshoz képest fázishelyesen illeszkedve egyesüljenek. Ekkor ugyanazt a felbontást érik el az antennarendszerrel, mint egy olyan egyedi távcsővel, aminek mérete két kiszemelt antenna közti távolsággal egyenlő.
A 64 antenna 2016 db párt (bázisvonalat) jelent majd, s ezek adatát csak speciális, gyors berendezéssel (korrelátorral) lehet összehangolni. A sokantennás elrendezés igen hasznos, ugyanis 14 km átmérőjű egyedi távcsövet aligha lehetne építeni!


Jelenleg Új-Mexikóban az NRAO Very Large Array (VLA) rádiótávcsövének területén folyik az ALMA antennák két prototípusának szigorú tesztelése.


Forrás: http://www.spaceflightnow.com/news/n0311/09alma/

További linkek:


ALMA honlap: http://www.alma.nrao.edu/

(NSF): http://www.nsf.gov/

(NRC): http://www.nrc-cnrc.gc.ca/

(ESO): http://www.eso.org/

(AUI): http://www.aui.edu/

(NRAO): http://www.nrao.edu/

(Very Large Telescope): http://www.eso.org/projects/vlt/

(VLA): http://www.vla.nrao.edu/

 

 

A Tejútrendszer gammában
KÖNYVES VERA

 

 

A 2002. októberében pályára állított európai műhold, az INTEGRAL (International Gamma-Ray Astrophysics Laboratory) azóta is sikeresen vizsgálja a világűrből érkező nagyenergiájú részecskéket. Képet adhat a Galaxis kémiai összetételéről és a Tejútrendszer közepének antianyag tartalmáról.


A Tejútrendszer egy részének gamma-képe. A sárga pontok gamma hullámhosszakon fényes forrásokat jelölnek, a kék területek pedig kevésbé fényeseket (Európai Űrkutatási Ügynökség)


A mintegy 12 milliárd évvel ezelőtt hidrogénből és héliumból keletkezett Tejútrendszer azóta fokozatosan dúsult föl nehezebb elemekkel, ami nélkülözhetetlen a bolygók -s az élet- kialakulásához is.


Egy nehéz elem - a radioaktív alumínium (alumínium-26) – magnéziummá (magnézium-26) való bomlásakor 1809 keV-es gamma sugárzás is keletkezik. Az INTEGRAL ezt a sugárzást is feltérképezi, hogy megtudjuk, miből keletkezik az alumínium. A siker érdekében olyan égterületek felé fordítják a műholdat, ahol sok alumínium található, s az is kérdés, hogy az alumínium magányosan vagy csoportosan előforduló objektumokban keletkezik-e.


Az eddigi álláspont szerint a csillagközi alumínium legvalószínűbb forrásai a szupernóvarobbanások. Mivel az alumínium bomlási ideje 1 millió év körül van, az INTEGRAL gamma térképe azt mutatja meg, hogy hány csillag vált SN-vá a csillagászati skálán mért utóbbi időben. Más lehetséges alumínium-forrásként még vörös óriások és forró kék csillagok is szóba jöhetnek.


Hogy megállapíthassuk, mi termeli valójában az alumíniumot, a műhold a - csak SN robbanásokban keletkező - rádioaktív vasat (vas-59) is feltérképezi. Elméletek szerint egy robbanó csillagban a vas és az alumínium ugyanazon a helyen keletkezik. Igy ha a vas és az alumínium eloszlása megegyezik, az bizonyítja az alumínium jelentős részének SN robbanásokban való keletkezését.

 

A probléma megoldása mégsem ilyen egyszerű, ugyanis a vas bomlása az alumíniuménál hatszor gyengébb gamma sugárzást bocsát ki. Az INTEGRAL-nak tehát még tovább kell vadásznia a rádioaktív vas jeleire.


A műhold másik célja az antianyag kimutatása a Galaxis középpontjában. Antianyag rendkívül nagyenergiájú folyamatokban keletkezhet, például az  alumínium rádióaktív bomlásakor. Keletkezésének nyomát az 511 keV energiájú vonal jelzi. Bár az INTEGRAL még gyűjti az adatokat, az eddigiek alapján túl sok antianyagot találtak ahhoz, hogy az csak alumínium bomlásból származzon.


Az antianyagnak is több lehetséges forrása jött eddig szóba. A szupernóvák mellett vörös óriások, forró kék csillagok, továbbá neutroncsillagok illetve fekete lyukak jetjei, csillagflare-ek, gammakitörések és a kozmikus sugárzás kölcsönhatása a csillagközi gázfelhőkkel.


Az INTEGRAL misszió 105. találkozóján (2003. október 6-án) a műhold tervezője, finanszírozója és működtetője, az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) egyhangúlag meghosszabbította a műhold működését 2008. decemberig. Ez az első  űrobszervatórium, ami egyszerre képes gammában, röntgenben és látható hullámhosszakon is észlelni.


Az INTEGRAL-t 2002. október 17-én állították pályára az ESA megbízásából az oroszországi Bajkonurból, Proton hordozórakétával.  Elsődleges céljai közzé tartozik  kompakt objektumok (pl. fekete lyukak) és olyan területek megfigyelése a Galaxisban, ahol nyomon követhetjük kémiai elemek születését.


forrás: http://www.spaceflightnow.com/news/n0311/11gammarays/

 

További link: 


INTEGRAL honlap: http://astro.estec.esa.nl/SA-general/Projects/Integral/integral.html

 

 

A legnagyobb röntgen-fler
KÖNYVES VERA

 

 

A 2003. november elején igen aktív Nap mostanában több alkalommal produkált minden hullámhosszon erős kitörést, sőt plazmaanyagot is dobott ki magából. Ezek a koronaanyag-kidobódások (CME, Coronal Mass Ejection) pár esetben a  Földet is elérték. Műholdak mérései alapján a november 4-én bekövetkezett  röntgen-fler volt a legnagyobb erejű a valaha detektáltak közül. Erősségét tekintve X28-asnak osztályozták. A fler-jelenséget kísérő koronaanyag 2300 km/s-os (8.2 millió km/h) sebességgel dobódott ki a Nap felszínéről. Szerencsére ennek nagyrésze nem a Föld irányába esett.


A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) LASCO (Large Angle and
Spectrometric COronagraph) berendezésével készült felvételen a palzmakidobódás
a kitakart Napkorong jobb oldalán látható (NASA/ESA/SOHO)


A flereket három osztályba sorolhatják a röntgentartományban mért fényességük szerint:


X osztály: Nagy fler, a Földön teljesen megzavarhatja a rádióhullámokat, ezáltal kimaradásokat okozhat a kommunikációban. Továbbá hosszantaró viharokat idézhet elő a felsőlégkörben.

 
M osztály: Közepesek, általában csak a Föld sarki régióit érintő zavarokat okoz a rádiókommunikációban. Kisebb légköri viharok okozója.


C osztály: Ezeket a flereket már csak "épphogy érezni" lehet a Földön. 

 
forrás: http://www.spaceflightnow.com/news/n0311/07flarex28/

 

További link:


SOHO honlap: http://sohowww.nascom.nasa.gov/

 

 

VCSE Hírek

 

A VEGA tartalma

 

A jelen számunkból helyhiány miatt kimaradt észleléseket, cikkeket és közleményeket következő számainkban közöljük, kérjük szíves türelmüket.

 

Új tagjaink

 

Május hó folyamán új tagunk lett Bödör Emese (Gellénháza) gimnáziumi tanuló. Június hó folyamán a VCSE új tagjai lettek Nagy Viktor, Pulai Gábor, Győrffy Ákos és Győrffy Örs zalaegerszegi tanulók.

 

Egyesületi események

 

április 10.: nyári tábor megbeszélése Bedő Ferenc, Bedő Veronika, Csizmadia Ákos és Csizmadia Szilárd részvételével.

április 17.: Simonkay Piroska és Zelkó Zoltán képviselték a VCSE-t Székesfehérváron a helyi amatőrcsillagászok által megrendezett „Vénusz-átvonulás konferenciá”-n. Beszámolójukat a konferenciáról a május 15-i egyesületi összejövetelen hallgattuk meg.

április 24.: egyesületi összejövetel 14 fő részvételével, amelyen Csizmadia Szilárd tartott előadást.

április 24.: elnökségi ülés Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Felső Géza, Mikics Károly és Zelkó Zoltán részvételével. Az elkövetkező időszak aktuális programjainak megszervezéséről esett szó az elnökségi ülésen.

május 15.: egyesületi összejövetel 9 fő részvételével, amelyen Bánfalvi Péter a Vénusz-átvonulások korábbi megfigyeléséről adott áttekintést előadásában, majd Zelkó Zoltán beszélt az átvonulás biztonságos megfigyeléséről, végül Csizmadia Szilárd készítette fel kiselőadásában a hallgatóságot az átvonulás megfigyelésének részleteire.

május 21.: Csizmadia Szilárdnak – a Zalai Hírlapban is meghirdetett - Vénusz-átvonulásról szóló ismeretterjesztő előadására 11-en jöttek el. Az előadás után rövidebb űrdiszkóra is sor került.

június 8.: Bánfalvi Péter vezetésével Csizmadia Ákos, Fitos Gábor, Fitos Márk, Fitos Péter és Zelkó Zoltán tartottak Vénusz-átvonulás bemutatót a TIT Öveges József Egyesület 100/1000-es lencsés távcsövével, kivetítéses módszerrel. Mintegy 350-400 fő vett részt a bemutatón. A bemutató alatt az egymást váltó látogatócsoportoknak 5 ismeretterjesztő előadást tartottak. Sikerült megmérniük a Vénusz Nap előtti átvonulásának kontaktusait is, amelyből kiszámítottuk a Nap-Föld távolságot (Csillagászati Egységet), amelyet 0,005% pontossággal sikerült megmérnünk (ld. a cikket).

Az a előadásokon megjelent a Liszt Ferenc Általános Iskola 8. osztálya, a Csány Szakközépiskola két 9. és egy 10. osztálya, az Apáczai 10. osztálya, az Eötvösből 6-7-8. osztályok. Rajtuk kívül voltak a Zrínyi Gimnáziumból, s persze a szervezett csoportok mellett sok más érdeklődő.

június 9.: az enapi Zalai Hírlap közölt hosszabb cikkben tudósítást az előző napi Vénusz-átvonulás rendezvényünkről.

június 12-14.: e-mailen keresztül tartottunk rendkívüli elnökségi ülést, mert Csizmadia Szilárd összeférhetetlenség miatt lemondott a VCSE Ifjúsági Pályázata Bírálóbizottságában viselt tagságáról. Helyébe az elnökség egyhangúlag Zelkó Zoltánt választotta.

június 17.: enapi számában a Zalatáj c. folyóirat közölt tudósítást a jún. 8-i Vénusz-átvonulás rendezvényünkről.

június 19.: Bedő Veronika és Csizmadia Szilárd tartott Nap-bemutatást a VCSE 70/900-as távcsövével Bakon, a Zala Megyei Civil Fórumon mintegy 60 főnek. A bemutató után Pusztaszentlászlón volt nyári tábor megbeszélés és kimérésre kerültek a pusztaszentlászlói táborhely földrajzi koordinátái.

 

 

A VCSE ALAPSZABÁLYA

 

A Vega Csillagászati Egyesület megjelent tagjai a 2004. február 7-i közgyűlésen módosították a VCSE Alapszabályát. Alább teljes terjedelmében közöljük a VCSE alapszabályát a február 7-én elfogadott módosításokkal együtt:

 

A Vega Csillagászati Egyesület Alapszabálya

 

I. FEJEZET: NÉV, SZÉKHELY

1. Az egyesület neve: Vega Csillagászati Egyesület (a továbbiakban az Egyesület). Rövidítése: VCSE.

2. Az Egyesület székhelye: Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8. I. em. 6.

3. Az Egyesület működési területe: Zala megye.

 

II. FEJEZET: AZ EGYESÜLET CÉLJAI:

1. népszerűsíti a csillagászat és más tudományok csillagászattal kapcsolatos eredményeit;

2. csillagászati megfigyelőprogramokat szervez;

3. korszerű távcsöveket és segédeszközöket tervez és készít;

4. támogatja a csillagászathoz kapcsolodó elméleti és gyakorlati  ismeretek megszerzését, továbbfejlesztését.

 

III. FEJEZET: AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE:

1. amatőrcsillagászati tájékoztatót és egyesületi körleveleket ad ki;

2. folyóiratokat, szakkönyveket, térképeket, távcsöveket, oktató és ismeretterjesztő, és megfigyelési segédeszközöket szerez be;

3. népszerűsítő, oktató és továbbképző előadásokat, távcsöves bemutatókat és amatőrcsillagászati táborokat szervez és bonyolít le;

4. továbbá minden olyan tevékenységet folytathat, amely a kitűzött célok megvalósulását szolgálja.

 

IV. FEJEZET: AZ EGYESÜLETI VAGYON

1. Az egyesületi vagyon forrásai:

- tagdíjak

- egyesületi rendezvények bevételei

- adományok.

2. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl - saját vagyonukkal nem felelnek.

 

V. FEJEZET: A TAGSÁG FORMÁI

1. Az Egyesületnek lehetnek rendes és ifjúsági tagjai. A tagok bármilyen állampolgárságú, 12 évesnél idősebb magánszemélyek, valamint jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok is lehetnek.

2. Rendes tag az lehet, aki felvételét kéri az Egyesületbe, annak alapszabályát elfogadja, és tagdíjfizetési vállalást tesz. Rendes tagokat a titkár vesz fel.

3. Ifjúsági tag az lehet, aki felvételét kéri az Egyesületbe, annak alapszabályát elfogadja, még nem töltötte be 18. életévét és tagdíjfizetési vállalást tesz. Ifjúsági tagokat a titkár vesz fel. Az az ifjúsági tag, aki betölti 18. életévét, a következő január 1-től automatikusan az Egyesület rendes tagjává válik.

 

VI. FEJEZET: A TAGOK KÖTELESSÉGEI

1. Az Egyesület tagjainak kötelessége, hogy az alapszabályt betartják és tagdíjfizetési vállalásuknak mindenkor eleget tesznek.

2. Az Egyesület tagjai kötelesek az Egyesület érdekei szerint tevékenykedni.

 

VII. FEJEZET: A TAGOK JOGAI

1. A tagok részvételi, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek a közgyűlésen. Jogi személy tagok esetében e jogokkal képviselője élhet.

2. A 18. életévüket betöltött magyar állampolgárságú tagok bármely egyesületi tisztségre megválaszthatók. A magyar állampolgárságú kiskorú tagok koruknak megfelelő egyesületi tisztségre választhatók. Minden tag választójoggal rendelkezik.

3. A tagok a tudomásukrajutástól számitott 30 napon belül a biróság előtt megtámadhatják az Egyesület bármely törvénysértő határozatát.

 

VIII. FEJEZET: A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

1. A tagság megszűnik törlés útján. A titkár köteles törölni azt a tagot, aki nem tesz eleget tagdíjfizetési vállalásának.

2. A tagság automatikusan megszűnik elhalálozás útján, illetve jogi személy tag esetében annak megszűnte által.

3. A tagság megszűnik kilépés útján, ha a tag ezen szándékát az elnökségnek írásban bejelenti.

4. A tagság megszűnik kizárás útján. Tagot csak a közgyűlés zárhat ki. A kizárást indokolni kell. Kizárni csak olyan tagot lehet, aki bűncselekményt követett el, vagy az Egyesület alapszabályát súlyosan megsértette.

 

IX. FEJEZET: Az EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot.

2. A közgyűlést az elnökség szükség szerint, de legalább évente hívja össze. Ezen felül akkor hívja össze az elnökség a közgyűlést, ha azt a tagok legalább egynegyede vagy az ellenőr - az ok és a cél megjelölésével - az elnökségtől kéri. A közgyűlést a kérés tudomásrahozásától számított 30 napon belülre kell összehívni. A közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről az elnökség minden tagot legalább 15 nappal előbb értesít.

3. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább kétötöde jelen van.

4.Az elnökség a közgyűléssel egyidejűleg hívja össze az esetleges határozatképtelenség esetén megtartandó új közgyűlést is, amely új közgyűlés eshet arra a napra is, amelyen az eredeti közgyűlést lett volna. Erre az új közgyűlésre, amely a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, akkor kerül sor, ha az eredeti közgyűlés a fentiek szerint határozatképtelennek bizonyult.

5. Az Egyesület feloszlásának, úgyszintén más egyesülettel való egyesülésének kimondása, valamint az alapszabály megállapítása és módosítása tárgyában a közgyűlés határozatot a jelenlévő tagok legalább háromnegyedének egyetértésével, más ügyekben szótöbbs éggel hoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tisztségviselők megválasztása titkosan történik, más ügyekben a szavazás nyílt.

6. A közgyűlést az elnök vezeti le. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát és neveit, a határozatok tartalmát és hatályát, és a közgyűlés minden lényeges mozzanatát.

7. A közgyűlések nyilvánosak.

 

X. FEJEZET: A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az Egyesület tisztségviselőinek: az elnöknek, a titkárnak, az elnökségi tagoknak és az ellenőrnek a megválasztása és visszahívása;

c) az elnökség beszámolójának és az ellenőr jelentésének az elfogadása;

d) a tagdíj mértékének a megállapítása;

e) az Egyesület feloszlásának, úgyszintén más egyesülettel való egyesülésének kimondása;

f) az Egyesület megszűnése esetén döntés a vagyon felhasználásáról;

g) tagok kizárása;

h) a közhasznúsági jelentés elfogadása;

i) az éves beszámoló jóváhagyása.

2. A közgyűlés a tagok indítványai és panaszai alapján bármely egyesületi ügyben dönthet.

 

XI. FEJEZET: AZ ELNÖKSÉG

1. Az elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, a közgyűlések között az Egyesület irányító testülete.

2. Az elnökség tagjai: az elnök, a titkár, az ellenőr, és az elnökségi tagok. Az elnökség megbízatása két évre szól. Létszámát a közgyűlés választja meg időről időre.

3. Az elnökség legalább hat havonta ülést tart, amelyeket az elnök hív össze. Ezen felül az elnökség bármely két tagjának, illetve a titkárnak vagy az ellenőrnek a kérésére soron kivűli elnökségi ülést kell összehívni, a kérés megtételétől számított 30 na pon belülre. Az elnökségi ülések nyilvánosak.

4. Az elnökség ülései akkor határozatképesek, ha azon az elnökség tagjainak több, mint a fele  megjelent.

5. Az elnökség határozatot szótöbbséggel, nyílt szavazással hoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökség határozatait, azok hatályát, a határozat elfogadása mellett és ellene szavazó elnökségi tagok neveit, valamint az ülés időpontját és a jelenlévők neveit.

 

XII. FEJEZET: AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE

1. A közgyűlések közötti időszakokban az elnökség jogkörébe tartozik a döntési jog minden olyan egyesületi ügyben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe vagy a tisztségviselők jogkörébe.

2. Az elnökség jogköre:

- a soronkövetkező közgyűlés összehívása

- az éves költségvetés elfogadása

- az Egyesület vagyonának kezelése

- az éves programterv elfogadása

- az ügyrend megállapítása

- a titkár tevékenységének felügyelete

- döntés ügyintézők alkalmazásáról.

3. Az ügyrendnek tartalmaznia kell:

- a közgyűlések és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek őrzésére

- a közgyűlés és az elnökség döntésének tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapítására

- az elnökség és a közgyűlés határozatainak a tagokkal, más érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjára

- az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjére

- az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságára

- az elnökség tagjai közötti munkamegosztásra vonatkozó szabályokat.

 

XIII. FEJEZET: AZ ELNÖK ÉS A TITKÁR HATÁSKÖRE

1. Az elnök jogkörébe tartozik:

- az Egyesület képviselete

- az elnökség üléseinek alapszabályszerű összehívása, javaslat a napirendre

- a közgyűlés és az elnökség üléseinek levezetése; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt

- a közgyűlés és az elnökség jegyzőkönyveinek aláírása

- az ügyrend által rábízott feladatok ellátása.

2. A titkár tevékenységét folyamatosan végzi. Jogkörébe tartozik:

- tagok felvétele, törlése,

- az Egyesület tevékenységének megszervezése,

- a közgyűlés és az elnökség által a jogkörébe utalt olyan egyéb egyesületi ügyek, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök jogkörébe.

3. Az Egyesület ügyintézőinek javadalmazásáról az elnökség dönt. A munkáltatói jogokat a titkár gyakorolja.

4. Az Egyesületet az elnök, távollétében a titkár képviseli.

5. Az elnök jogkörét akadályoztatása esetén a titkár gyakorolja. Az elnökségtől kapott eseti felhatalmazás esetén az elnök, ill. a titkár jogkörét az elnökség más tagja is gyakorolhatja.

 

XIV. FEJEZET: AZ ELLENŐR HATÁSKÖRE

1. Az ellenőr az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrzi.

2. Az ellenőrt a közgyűlés két évre választja. Az ellenőr bármikor megvizsgálhatja az Egyesület dokumentumait és számvitelét. Az ellenőr minden közgyűlésen jelentést tesz. Az ellenőr kezdeményezheti az Egyesület tisztségviselőinek visszahívását.

 

XV. FEJEZET: AZ EGYESÜLET KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE

1. Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük anyagi támogatást nem fogad el. Az Egyesület pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Az Egyesület országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

2. Az Egyesület helyi önkormányzati választáson polgármesterjelöltet és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

 

XVI. FEJEZET: AZ EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGA

1. Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

- tudományos tevékenység, kutatás,

- oktatás és ismeretterjesztés,

- kulturális örökség megóvása,

- környezetvédelem.

2. Az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú célok megvaósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja (III. fejezet).

5. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásokat nyújt. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásai:

- fórumot biztosít amatőrcsillagászati tájékoztatójában és rendezvényein a szakcsillagászok és az amatőrcsillagászok eredményeinek közzétételére;

- lehetőséget biztosít bárki számára, hogy csillagászati ismeretek elsajátítása és fejlesztése céljából az Egyesület munkájában részt vegyen, az Egyesület által szervezett és lebonyolított előadásokat, táborokat, különösen a távcsöves bemutatókat, és egyéb rendezvényeket látogathassa;

- távcső- és műszerépítési kérdésekben, valamint szakmai kérdésekben ingyenes szaktanácsadást végez; - tájékoztatja a sajtó útján a közvéleményt jelentősebb csillagászati eseményekről, új felfedezésekről és elméletekről;

- tájékoztatást és szaktanácsadást nyújt fényszenyezéssel kapcsolatos kérdésekben.

 

XVII. FEJEZET: ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1. A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) ), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötött jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület céljai szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagok számára nyújtott alapszabályszerű juttatás.

2. Nem lehet az Egyesület könyvvizsgálója, aki

a) tagja az elnökségnek,

b) az Egyesülettel megbízatásán kívüli tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) az Egyesület céljai szerinti juttatásból részesül (kivéve, ha az adott juttatást bárki igénybe veheti, vagy mint az Egyesület tagjának nyújtott juttatásról van szó)

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

XVIII. FEJEZET: ZÁRADÉK

Az Egyesület jelen alapszabályát az Egyesület 2004. február 7-i közgyűlése nyílt szavazással, egyhangúlag elfogadta.

Az Egyesület önálló jogi személy.

Az Egyesület megszűnik feloszlással illetőleg feloszlatással.

Az Egyesület felett a Zala Megyei Főügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó előírásai az irányadók.

 

 

 

 

VEGA

A Vega Csillagászati Egyesület lapja

Alapítva 1991-ben

 

XIV. évf. 2. (68.) szám

Szerkesztik:

Csizmadia Szilárd

Csizmadia Ákos

 

Kiadja a Vega Csillagászati Egyesület

Postacím: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8.

Telefon: 70/283-57-52

E-mail: vcse@alpha.dfmk.hu

Honlap: www.vcse.hu

(Webmester: Srágli Attila)

 

Tisztségviselők:

 

Vezetőség (2004-2006):

 

Bedő Veronika (elnökségi tag)

Csizmadia Ákos (titkár)

Csizmadia Szilárd (elnök)

Felső Géza (ellenőr)

Mikics Károly (elnökségi tag)

Srágli Attila (elnökségi tag)

Zelkó Zoltán (elnökségi tag)

 

Tagsági formák:

A Vega Csillagászati Egyesületnek lehetnek ifjúsági és rendes tagok. A tagság alsó korhatára 12 év. A tagság feltétele az Alapszabály elfogadása, tagdíjfizetési válallás tétele, betöltött 12. életév és a tagfelvétel kérelmezése. A tagdíj összege 2004-re 1200.- Ft/fő/év, azonban a 18 évnél fiatalabbak választhatják az ifjúsági tagságot, akiknek a tagdíj csak 600.- Ft/fő/év. Amennyiben érdeklődik a csillagászat iránt, kérje tagfelvételét!