Hírek




Nincs földközelben a Mars...

Egy igazságokat és még több butaságot egyaránt tartalmazó levél kering 2003 óta az Interneten, ami minden év augusztusában újra meg újra előkerül: földközelben a Mars! Igen, 2003. augusztus 27-én történelmi földközelségben volt a Mars, de mert az évszám lemaradt a levélben, csak az "idén" szó szerepel benne, minden évben ismét találkozunk ezzel levéllel... Idén is érkezett hozzánk megkeresés ezzel kapcsolatban. A levél igazságtartalmáról, a benne foglalt butaságokról részletesen Mizser Attila és Tepliczky István írt korábban, ami ide kattintva érhető el.

Ez is hasznos, a témába vágó link: Marskacsa.




Lehet, hogy becsapódott valami a Jupiterbe? Vagy csak egy szokatlan légköri zavar jelent meg az óriásbolygó légkörében? Akárhogy is, valami érdekes történik a Jupiteren. További részletek (angolul) itt.


Megjelent a VEGA 84. száma



A tartalomból:

Egyesületi hírek (2009. évi tagdíjfizetés, nyári tábori tudnivalók, egyesületi összejövetelek listája 2008. márciusig bezárólag)

Csillagászati hírek (Új típusú csillaghalálok? A Vénusz holdja? Az M66 szupernóvája)

Letölthetô innen: VEGA 84. (2009. július)




Zalaegerszegi egyetemista országos sikere



Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést ért el a zalaegerszegi Gyôrffy Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves csillagász szakos hallgatója, a Vega Csillagászati Egyesület tagja.

Idén Szombathelyen, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen rendezték meg április 7-9. között a tudományos kutatásokat végzô egyetemisták kétévenkénti konferenciáját, ahol értékes díjazásban részesítik a diákság munkáját megbíráló professzorok a legkiválóbb dolgozatokat. A Csillagászat szekcióban a zalaegerszegi Gyôrffy Ákos egy, az úgynevezett fehér törpecsillagok közé tartozó objektum csillagrezgéseit vizsgálta témavezetôje, Dr. Paparó Margit vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetôi 1 méteres távcsövével, és dolgozata a kíváló második helyezést érte el.

Dr. Csizmadia Szilárd csillagász, a Zala megyei Vega Csillagászati Egyesület elnöke elmondta, hogy Gyôrffy Ákos tinédzser kora óta foglalkozik csillagászattal. Az Egyesületben hamar kitûnt amatôrcsillagászati megfigyelômunkájával, és többször tartott a megyeszékhelyen, nyári táborokban csillagászati ismeretterjesztô elôadásokat. 2006-ban az akkor még csak másodéves egyetemistát az Egyesület elnökségébe is beválasztották. Hozzátette, hogy a Zrínyi Miklós Gimnázium korábbi tanulója jelenleg Erasmus-ösztöndíjjal Belgiumban tölti félévét a Leuveni Egyetemen, ahol a csillagrezgések nemzetközileg egyik legnevesebb kutatójától is tanul.

Gratulálunk!


Különbözô rezgéseket produkáló csillagok. Maguknak a rezgéseknek az amplitúdója a szemléletesség kedvéért erôsen fel van nagyítva. Ezek a rezgések a csillag fényességének aprónyi megváltozását okozzák, amelyek megfigyelésére alapozva a rezgések tulajdonságai modellezhetôk.








Mikics Károly tagtársunk 2009. március 21-én este készítette EQ-5-ös állványára feltett 127/700-as refraktorának primer fókuszában, Canon EOS 450-es fényképezôgépet használva a fenti felvételeket. Az érzékenység 1600 ISO volt, az expozíciós idô mindössze 30 másodperc. A felsô kép a Lulin-üstököst, az alsó kép az M101 felvételét mutatja.
2009. február 27-én, pénteken két érdekes csillagászati jelenség is lesz. (1) 1925 után elôször kerül napközelbe az Uránusz. Ekkor csak 18,28 csillagászati egységre lesz a Naptól. Az Uránusz napközelségei keringésidejének megfelelôen 84 évente ismétlôdnek. (2) Szintén 27-én (pénteken) este a Hold és a Vénusz csak 3,3 fokra lesz egymástól. A Hold alig lesz újhold után. A nagyon vékony holdsarló mellett a Vénusz nagyon szép látványt fog nyújtani.

Hettyei János Díj átadása (2009)



Perkó Zsolt videofelvételei:
1. rész
2. rész

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve





A Csillagászat Nemzetközi Évének zalai programjai itt.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 62-ik Közgyûlése 2007. december 19-én 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. A határozattervezetet Galilei szülôhazája, Olaszország nyújtotta be. A Csillagászat Nemzetközi Éve a Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO kezdeményezése.

Fedezd fel az Univerzumot! (Rövidfilm, 31MB.)

A Csillagászat Nemzetközi Éve során, 2009-ben egy nagy jelentôségû, tudományos forradalmat elindító eseményre emlékezünk: a csillagászati távcsô használatbavételére. E találmány vezetett az elmúlt 400 év megannyi csodálatos, olykor meglepô csillagászati felfedezéséhez, amely alapvetôen befolyásolta világképünket. Napjainkban az Univerzum objektumait távcsövek ezrei tanulmányozzák folyamatosan a nap 24 órájában, a Föld felszínérôl és a világûrbôl, az elektromágneses spektrum teljes tartományában. Catherine Cesarsky, a Nemzetközi Csillagászati Unió elnöke a Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 kezdeményezésrôl úgy fogalmazott, hogy az "minden nemzetnek lehetôséget ad arra, hogy részt vegyen ebben a folyamatos, érdekfeszítô tudományos és technikai forradalomban."

Csillagászat Nemzetközi Éve 2009: globális együttmûködés békés céllal - keressük kozmikus eredetünket, közös örökségünket, mely minden embert összeköt a Földön. A csillagászat tudománya több ezer éves együttmûködést jelent földrajzi, kulturális vagy faji hovatartozástól függetlenül, összhangban az ENSZ Alapokmánya szellemiségével. Ebben az értelemben a csillagászat klasszikus példa arra, hogyan segítheti elô és mélyítheti el a tudomány a nemzetek közötti együttmûködést.

Szeretnénk, ha minél több ember élné át tágabb környezetünk, az Univerzum megismerésének élményét. Fontos célunk, hogy tudatosítsuk: a csillagos ég látványa a természet része, olyan közös kincs, amit védeni kell.

A Csillagászat Nemzetközi Éve elsôsorban nem a csillagászokat célozza, hanem általában a Föld lakóit, foglalkozásra, életkorra, lakóhelyre való tekintet nélkül. A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 eseménysorozata bolygónk, a Föld lakóinak tevékeny közremûködése révén valósul meg, mely közvetíti a személyes felfedezések izgalmát, megosztja az Univerzumról, és benne elfoglalt helyünkrôl szóló közös tudásunk örömét és a tudományos felfedezések sikereit. A csillagos égbolt látványának élménye, a szépség és misztikum összetett élménye felbecsülhetetlen forrást jelentett és jelent napjainkban is az emberiség és minden nemzet számára. A csillagaszat egyike a legkorábbi tudományoknak, amely hozzásegítette az emberiséget ahhoz, hogy eljusson oda, ahol ma tartunk. A csillagászat alapvetô fizikai törvényei átkerülve más tudományokba hozzájárultak azok fejlôdéséhez. A csillagászat továbbra is kutatja az Univerzum törvényeit, amelyek életünket és jövônket meghatározzák.

Szerzô: a hazai szervezôbizottság oldaláról átvett, rövidített anyag (átvéve: 2008. 12. 28.)
Korábbi híreink








  Utolsó módosítás: 2009. 09. 27.
 

Aktuális

AAK közgyûlés!


Az Albireo Amatôrcsillagász Klub 2009. október 3-án tartja Vácott közgyûlését, a részletek a mellékelt linken találhatók.

A Csillagászat Nemzetközi Évének zalai programjai itt. (Szakköri információk is!)



Virtuális Csillagászati Klub


A következő egyesületi összejövetelre 2009. október 1-én kerül sor 19.30 órai kezdettel. Az összejövetelen való részvételhez netelérés és a www.skype.com oldalról ingyenesen letölthető Skype program szükséges. Aki szeretne részt venni, kérjük, küldjön egy e-mailt a vcse@vcse.hu e-mail cimre!

Ünnepnapok, naptárak és csillagászat


Sokakat érdeklô kérdésekrôl olvashattunk itt: mikor van húsvét, miért akkor van, hogyan került a karácsony napja december 25-ére, miért alakult így a szökôévek rendszere, miért csúsznak a névnapok februárban el egy napot minden negyedik évben? Klikk ide az elolvasáshoz: Naptárak és ünnepnapok

Korábbi híreinkbôl

Szilveszter környéki meteorrajok
A Hold elfedte a Vénuszt
Mikulás az égbolton?

Égi háttér

Égi Háttér: Csillagászati ismeretterjesztô lap.

Tagtársaink a rádióban

Bánfalvi Péter elnökségi tag és Dr. Csizmadia Szilárd elnök 2008. december 29-én a zalaegerszegi Rádio Studio 96.3 vendége volt, és hozzávetôleg másfél órán keresztül beszélgettek a mûsorvezetô Mozsár Eszterrel csillagászatról, amatôrcsillagászatról, a Föld helyérôl az Univerzumban és a Csillagászat Nemzetközi Évérôl.