Almanach 2010-re
IX. A bolygók adatai 2010-re: Jupiter
Az alábbi ábra a bolygó kelését (pontozott vonal), delelését (folytonos vonal) es nyugvását
(szaggatott vonal) mutatja be Zalaegerszegről nézve. Ezeknél a kelési-nyugvási ábráknál a
függőlegesen felfelé szaladó vonal azt jelenti, hogy a kelés (delelés, nyugvás) időpontja
nulla óráról áthúzódott éjfél előttre (a megelőző napra).
A következő ábra a bolygó E elongációját mutatja be. (Elongáción a bolygó és a Nap távolságát értik.
Mivel a bolygók mind nagyon közel keringenek az ekliptika síkjához, ezért első közelítésben elegendő,
ha a bolygókra nézve az elongációt a rektaszcenziók különbségeként definiáljuk, mint ahogy ehhez az
ábrához tettük is.) Vizszintesen az év hónapjai és napjai, függőlegesen az elongáció (fokokban) van
feltüntetve. A külső bolygóknál (Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) a bolygó rendesen
szembenállása felől (E=180°) közeledik a Nap felé (az elongációja +180°-ról csökken), majd az
együttállása elérése (E=0°) után távolodik a Naptól, elongációja egyre negatívabb értékeket vesz fel, mígnem
újra eléri a 180°-os elongációt (újra szembenállásba kerül a külső bolygó). Ezután elongációja
negatívból pozítivba vált, szembenállása után lesz az objektum, ezért a függőleges vonal, ami egyebeesik
a Nappal való szembenállás időpontjával. EZt a rendszert csak kissé zavarja meg a külső bolygók
esetén az ezen bolygók által leírt "hurkok", amelyek során az elongáció nőhet és csökkenhet is.
Részletesebb magyarázatot lásd a Merkúr bolygó táblázatainál .
A Marsnál és a Jupiternél a többi bolygóhoz képest részletesebb táblázatokat adunk. A Jupiter nemcsak hogy
gyorsan fordul meg a tengelye körül (kb. 10 óra), de differenciális rotációt is végez, azaz a sarkvidékek
lassabban forognak, mint az egyenlítő környéke. Emiatt a jupiteri egyenlítőre (CMI) és a sarkvidékekre
(CM II) külön centrálmeridián ás jupiterrajzi koordinátarendszer létezik. A táblázat magyarázata:
Magyarázat a Jupiter-táblázathoz:
1. oszlop: Hónap
2. oszlop: Nap
3. oszlop: A bolygó kelése Zalaegerszegről nézve
4. oszlop: A bolygó delelése Zalaegerszegről nézve
5. oszlop: A bolygó nyugvása Zalaegerszegről nézve
6. oszlop: A bolygó rektaszcenziója 2000.0-s epochára (RA)
7. oszlop: A bolygó deklinációja 2000.0-s epochára (DEC)
8. oszlop: A bolygó látszólagos fényessége (magnitúdó)
9. oszlop: Az a jupiterrajzi szélesség, ahonnét nézve a Föld a zenitben van. Ez a szög kevéssel
tér csak el a nullától. (DE)
10. oszlop: Az a jupiterrajzi szélesség, ahonnét nézve a Nap a zenitben van. Mivel a Jupiter
tengelyhajlása a pályasíkjához csak alig 1°-kal tér el a merőlegestől, ezért a Jupiteren nem
alakulnak ki évszakok. (DS)
11. oszlop: A bolygó forgástengelyének pozíciószöge, ahogy a Földről látjuk. (P)
12. oszlop: A centrálmeridián hosszúsága az egyenlítői vidékekre (CMI).
13. oszlop: A centrálmeridián hosszúsága a sarkvidékekre (CMII).
14. oszlop: A bolygó fázisa (Fázis). A Jupiter is mutat egy kis fázist, nem mindig "telejupiter"
van (azaz nem mindig a teljes korongját mutatja felénk). Igaz, a legkisebb fázis is 99%, tehát csak
a felénk forduló bolygófelszín alig 1%-át nem látjuk ilyenkor.
15. oszlop: A bolygó látszó átmérője (ívmásodpercben, D)
A kelelési, delelési és nyugvási időpontokban a Nap és a Hold kelés-delelés-nyugvásánál
elmondottak itt is érvényesek.
Maga a bolygótáblázat ide klikkelve tekinthető meg.
Vissza