Almanach 2010-re
IX. A bolygók adatai 2010-re: Mars
Az alábbi ábra a bolygó kelését (pontozott vonal), delelését (folytonos vonal) es nyugvását
(szaggatott vonal) mutatja be Zalaegerszegről nézve. Ezeknél a kelési-nyugvási ábráknál a
függőlegesen felfelé szaladó vonal azt jelenti, hogy a kelés (delelés, nyugvás) időpontja
nulla óráról áthúzódott éjfél előttre (a megelőző napra).
A következő ábra a bolygó E elongációját mutatja be. (Elongáción a bolygó és a Nap távolságát értik.
Mivel a bolygók mind nagyon közel keringenek az ekliptika síkjához, ezért első közelítésben elegendő,
ha a bolygókra nézve az elongációt a rektaszcenziók különbségeként definiáljuk, mint ahogy ehhez az
ábrához tettük is.) Vizszintesen az év hónapjai és napjai, függőlegesen az elongáció (fokokban) van
feltüntetve. A külső bolygóknál (Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) a bolygó rendesen
szembenállása felől (E=180°) közeledik a Nap felé (az elongációja +180°-ról csökken), majd az
együttállása elérése (E=0°) után távolodik a Naptól, elongációja egyre negatívabb értékeket vesz fel, mígnem
újra eléri a 180°-os elongációt (újra szembenállásba kerül a külső bolygó). Ezután elongációja
negatívból pozítivba vált, szembenállása után lesz az objektum, ezért a függőleges vonal, ami egyebeesik
a Nappal való szembenállás időpontjával. EZt a rendszert csak kissé zavarja meg a külső bolygók
esetén az ezen bolygók által leírt "hurkok", amelyek során az elongáció nőhet és csökkenhet is.
Részletesebb magyarázatot lásd a Merkúr bolygó táblázatainál .
A Marsnál a többi bolygóhoz képest részletesebb táblázatokat adunk. Egyfelől a Mars gyors tengelyforgása
miatt (24 óra 10 perc alatt fordul meg a tengelye körül) a centrálmeridián (CM) hosszúsága 24 földi
óra alatt 350°-kal nő. Emiatt minden napra készítettünk táblázatsort. Ezen felül néhány más érdekes adatot is megadunk:
Magyarázat a Mars-táblázathoz:
1. oszlop: Hónap
2. oszlop: Nap
3. oszlop: A bolygó kelése Zalaegerszegről nézve
4. oszlop: A bolygó delelése Zalaegerszegről nézve
5. oszlop: A bolygó nyugvása Zalaegerszegről nézve
6. oszlop: A bolygó rektaszcenziója 2000.0-s epochára (RA)
7. oszlop: A bolygó deklinációja 2000.0-s epochára (DEC)
8. oszlop: A bolygó látszólagos fényessége (magnitúdó)
9. oszlop: Az a marsrajzi szélesség, ahonnét nézve a Föld a zenitben van. Ha ez pozítiv, akkor
a Mars északi sarkára látunk rá jobban, ha negatív, akkor pedig a délire (DE).
10. oszlop: Az a marsrajzi szélesség, ahonnét nézve a Nap a zenitben van. Ha ez pozítiv, akkor
a Mars északi féltekéjén van nyár, ha pedig negatív, akkor a délin. (Természetesen a másik féltekén
ekkor tél van.) Ha ez a szög 0°közelében van, akkor a Marson tavasz vagy ősz van. (DS)
11. oszlop: A bolygó forgástengelyének pozíciószöge, ahogy a Földről látjuk (ez Mars-térkép készítéséhez
lehet érdekes). (P)
12. oszlop: A centrálmeridián hosszúsága, azaz az a marsrajzi hosszúság, amelyik a bolygó látszó
képének középpontján átmegy (ez a marsi alakzatok azonosításához fontos). (CM)
13. oszlop: A bolygó fázisa (Fazis)
14. oszlop: A bolygó látszó átmérője (ívmásodpercben, D)
A kelelési, delelési és nyugvási időpontokban a Nap és a Hold kelés-delelés-nyugvásánál
elmondottak itt is érvényesek.
Maga a bolygótáblázat ide klikkelve tekinthető meg.
Vissza