Almanach 2010-re
IX. A bolygók adatai 2010-re: Merkúr
Az alábbi ábra a bolygó kelését (pontozott vonal), delelését (folytonos vonal) es nyugvását
(szaggatott vonal) mutatja be Zalaegerszegről nézve. Ezeknél a kelési-nyugvási ábráknál a
függőlegesen felfelé szaladó vonal azt jelenti, hogy a kelés (delelés, nyugvás) időpontja
nulla óráról áthúzódott éjfél előttre (a megelőző napra).
A következő ábra a bolygó E elongációját mutatja be. (Elongáción a bolygó és a Nap távolságát értik.
Mivel a bolygók mind nagyon közel keringenek az ekliptika síkjához, ezért első közelítésben elegendő,
ha a bolygókra nézve az elongációt a rektaszcenziók különbségeként definiáljuk, mint ahogy ehhez az
ábrához tettük is.) Vizszintesen az év hónapjai és napjai, függőlegesen az elongáció (fokokban) van
feltüntetve.
A bolygók rendszerint akkor figyelhetők meg a legjobban, amikor szembenállásban (E=180°) vagy akörül
vannak. Együttálláshoz közel nem nagyon figyelhetők meg (E abszolútértéke 5-10°-nál kevesebb.) Amikor
az elongáció 90° körüli, akkor a bolygó rektaszcenziója több, mint a Napé, ekkor van keleti
kvadratúrában: a bolygó napnyugtakor már a déli égbolton látszik, éjfél körül nyugszik. -90 fokos
(vagy ezzel egyenértékűen 270°-os) elongáció esetén a bolygó nyugati kvadratúrűban van: éjfél körül
kel, hajnaltájt, napkelte idjeén delel.
Ökörszabályként megjegyezhetjük, hogy 45°-os elongációérték körül a bolygó koraeste a délkeleti égen látszik
és korán nyugszik, 90°-os elongáció esetén éjféltájt, 135°-os esetén éjfél utén pár órával, 180°os elongáció
esetén hajnalban nyugszik: ezek természetesen csak tájékoztató jelleggel igazak.
A Merkúr a Naptól legfeljebb 27°-ra, a Vénusz legfeljebb 47°-ra tud eltávolodni a Földről nézve.
Ezek az ún. belső bolygók ezért soha nem tudnak sem kvadratúrába, sem szembenállásba kerülni. A
Merkúr megfigyelésére legnagyobb keleti (esti láthatóság) vagy legnagyobb nyugati (hajnali láthatóság)
elongáció környékén van csak jó alkalom. Ezek időpontjait almanachunk
IV. táblázata tartalmazza. A Vénuszt is legnagyobb keleti vagy nyugati
kitérés idején a legkönnyebb megfigyelni, de mert jóval messzebb eltávolodik az égen a Naptól, ezért
az alsó vagy felső együttállások idejének kivételével szinte bármikor érdemes távcsövünket ráfordítani.
Magyarázat a táblázathoz:
1. oszlop: Hónap
2. oszlop: Nap
3. oszlop: A bolygó kelése Zalaegerszegről nézve
4. oszlop: A bolygó delelése Zalaegerszegről nézve
5. oszlop: A bolygó nyugvása Zalaegerszegről nézve
6. oszlop: A bolygó rektaszcenziója 2000.0-s epochára
7. oszlop: A bolygó deklinációja 2000.0-s epochára
8. oszlop: A bolygó látszólagos fényessége (magnitúdó)
9. oszlop: A bolygó fázisa
10. oszlop: A bolygó látszó átmérője (ívmásodperc)
A kelelési, delelési és nyugvási időpontokban a Nap és a Hold kelés-delelés-nyugvásánál
elmondottak itt is érvényesek.
Maga a bolygótáblázat ide klikkelve tekinthető meg.
Vissza