[VCSE-LevLista] Szuperhold, mint asztrológiai fogalom kapcsán

[szilard.csizmadia at dlr.de]

Szervusztok!

Folytassuk ezt az érdekes témát.

A Hold látszó átmérője földtávolban 29 ívperc, földközelben 34 ívperc, vagyis mindössze 18%-ot változik a dolog. Az, hogy horizont közelében akár másfélszer-kétszer akkorának is tűnhet a Hold, mint ha magasabban jár, jól ismert optikai csalódás, noha minden igényt kielégító pszochofizikai magyarázata mind a mai napig hiányzik. (Egyébként pont érinti ezt a témát egy mai magyar blog: http://pulispace.blog.hu/ ). 18%-ért még azért nem szuper, és szerintem csak az veheti észre, aki rendszeresen figyeli a Holdat, és hónapról hónapra összehasonlítja a látványt. (Bár egy nem amatőrcsillagász ismerősőm megjegyezte, hogy mekkora nagy most a Hold, de fene tudja, mennyi volt ebben az előrevárás, és mennyi a rácsodálkozás, hogy a telehold nagy és árnyékot vet. Ezt tesztelni valódi kísérletes körülmények kellenének.)

Ha pedig a fényességarányokat vesszük, akkor egy földközeli telehold 24%-kal több fényt küld a Földre, mint egy földtávoli telehold. De az emberi szem logaritmikusan érzékel, vethetné ellene valaki. Utánaszámolva: 0,23 magnitúdóval tűnik fényesebbnek (de a horizont feletti magasság hatását elhanyagoltuk itt, ami ezt még csökkentené). A nagyon gyakorlott amatőrcsillagászok, összehasonlító-csillagok segítségével képesek 0,1 mg-s különbségeket még észrevenni, de több amatőrcsillagász által kreált változócsillag-fénygörbék vastagsága 0,3-0,5 magnitúdó. Vagyis én nehezen hiszem el, hogy valaki ezt a 0,23 magnitúdó fényességnövekedést észrevehette volna a saját érzékszerveivel, főleg úgy, hogy egy kb. 1,1 évvel korábbi fényességértékre kellett volna visszaemlékezni. Hiszen már a telefonszámlát is elfelejtette azóta!

Ezen felül ugye hónapról hónapra a holdpálya más pontján következik be a telehold, tehát folyamatosan ingadozik kicsit a telehold fényessége és mérete. fel sem tűnik...

Egyébként hogy egy teleholdas éjszaka mennyire világos, inkább függ a Hold horizont feletti magasságától és az időjárástól.

A régi görög csillagászok sem nagyon említették, hogy észrevettek volna valami ilyesmit a Hold látszó méretének váltakozásában. Jó lenne valakinek utánanéznie, milyen mérési-megfigyelési anygauk volt a régi görögöknek e téren - én csak arra emlékszem, hogy erről nem olvastam semmit...

Öszefoglalva: semmit nem hiszek el abból a fentiekre alapozva, hogy bárki fényesebbnek tudta érzékelni az éjszakát, mint bármelyik másik teleholdkor, ha ugyanazon időjárási körülményeket haosnlított össze; a látszó méretnövekedést pedig talán gyakorlott amatőrök észrevehették, de ez esetben is inkább az az optikai csalódás játszhatott szerepet, amit az említett blog, illetve Ákos által beidézett korábbi beszámolója említ. Összességében szerintem nagyon is pszichikai effektusról van szó: a média belénkverte, hogy fényesebb és nagyobb, tehát annak is látjuk, annak ellenére, hogy az emberi szem ezt a fényességnövekedést nem tudja érzékelni... Ha tudnánk, akkor nem kéne CCD-kamera, hogy a kis amplitúdójú változócsillagokat észleljük, elég lenne az amatőrök szeme hozzá!

Ezek után hadd térjek ki a terminológiára.

A csillagászatban a szuper-t valami olyasmikre használjuk, amik több nagyságrenddel nagyobbak, mint a normális dolgok. Pl. egy szupernóva fényessége 100 milliárd csillagéval veteszik, vagy egy szuperóriás csillag mérete 500 - 1000-szerese a Napénak. Egy galaxis szuperhalmaz számos galaxishalmazt foglal magában, tehát akár 1000 vagy több galaxis is lehet benne.

Egy 18%-kal nagyobb telehold földközelben, mint földtávolban, vagy egy 0,2 magnitúdóval fényesebb telehold a földtávolinál szerintem ezért még nem szuper-kategoriájú. Bár játéknak tűnhet a szavakkal, nem az, mert a szupert a több nagyságrend eltérésre, nem pár százalék eltérésre alapozzuk. Nem engedem devalválódni a szavakat :-) Már ha tudom :-(

Szóval szerintem a "földközeli telehold" ugyan hosszabb, de sokkal ritmikusabb, ezért irodalmibb és  kifejezőbb, nem bulvártudomány, nem asztrológia, és pontosan fejezi ki, ami történik - évtízezredek óta minden kb. 2,2 évben.

Végezetül hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy Ákos levele a horizontközeli teleholdak élményét védte, amit én sem vontam kétségbe. Mindössze e hosszabb levéllel arra szerettem volna rámutatni, hogy a horizontközeli teleholdak érdekes és izgalmas optikai illuziója minden teleholdkor bekövetkezik, és ebben Ákosnak igaza van; de a média felkapott egy egyébként teljesen másról szóló asztrológiai fogalmat, és megfigyelhetetlen (észrevehetetlen fényességnövekedés) vagy lényegtelen (átlagember számára észrevehetetlen látszó méretnövekedés) dolgot önt ránk.

Szóval a horizontközeli telehold nem szuperhold. Viszont sokkal érdekesebb!

Üdv:
Szilárd

________________________________
Von: lista-bounces at vcse.hu [lista-bounces at vcse.hu]" im Auftrag von "Csizmadia Ákos [akos at math.bme.hu]
Gesendet: Montag, 7. Mai 2012 12:32
Bis: lista at vcse.hu
Betreff: Re: [VCSE-LevLista] Szuperhold, mint asztrológiai fogalom kapcsán

Szervusztok!

Vállalom a Szuperhold védőügyvédjének szerepét, legalábbis enyhítésért fellebbezek. (Ha ördög volna a Szuperhold, lehetnék - bár jól megcsavart módon ugyan - az ördög ügyvédje.) Az elnevezést és az asztrológiai vonatkozásokat nem védem. De a látvány miatt tegyünk egy kitérőt.

Zsolti "vádja" a blogjában:

"Ó Szuperhold, ó Te legnagyobb! - öntötték ránk a médiából (pedig valószínűleg nem jelent semmit) és ha a nagy hajcihő teljesen értelmetlen volt is, azt meg kell jegyezni, hogy valóban nagyon világos volt 2012. május 5/6 éjszakája, hajnala!"

Szilárd levlistás "vádja":


"De miért érdekes a szuperhold? Az égvilágon semmiért... Legfeljebb azért, mert földközelségben a Hold látszó átmérője nagyobb, és ezért esetleg több részlet látszódhatna a Hold felszínén, de mert a telehold annyira vakít, hogy még ekkor is szűrő kell az észleléséhez... A teleholdon az árnyékviszonyok egyébként sem a legkedvezőbbek a részletek megpillantásához és fotózásához, a legtöbb részletet első vagy utolsó negyed idején láthatjuk, tehát jobb lenne, ha inkább akkor lenne földközelben az apróbb részletek megfigyelése végett."


Az én "védőbeszédem", 2011. november 5-én, itt  a listán:


"Tavaly újévkor (2010.01.01.) a Hold éppen földközelben volt: 98%-os fázissal,
azaz majdnem teleholdkor, ráadásul a horizonthoz nagyon közel lebegett.
Így az optikai illúzió is közrejátszott ahhoz, hogy szabad szemmel szokatlanul nagynak látszódjon.
Nagy élmény volt, mintha valahová (VEGA?) írtam is volna erről az észlelésről."

Elképzelve egy független bírót, azt mondhatná, hogy a földközeli telehold önmagában nem különleges, legfeljebb az értő szem számára szokatlanul fényes. Horizontközelben azonban megváltozik a helyzet. Ismert ugyanis az a jelenség, hogy a horizonthoz közel látszó objektumok nagyobbak látszanak, mint amikor magasabban vannak: horizonthoz közel ugyanis van viszonyítási alapunk (maga a horizont, annak tereptárgyai), ezért más a hatás - egy illúzióról van szó. Számomra ezért lehetett az egyik legnagyobb szabad szemes élményem a 2010. január 1-ei.

Megjegyzendő, hogy sem 2010 újévén, sem tavaly novemberben nem jutott volna eszembe a "Szuperhold" kifejezést használni a jelenségre.

Üdvözlettel: Advocatus Diaboli

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20120507/287bce05/attachment-0001.html>