[VCSE-LevLista] Vénusz-átvonulás

[szilard.csizmadia at dlr.de]

Kedves Listatagok!

Bánfalvi Péter bemutatást és közös észlelést szervez Zalaegerszegre a Vénusz-átvonulás megfigyelése céljából, a részleteket később közli majd (helyszín, találkozó időpontja stb.).

Juhász Tibor felhívta figyelmem az alábbi, Hell Miksával és az átvonulással foglalkozó cikkére, ami itt érhető el: http://www.zmgzeg.sulinet.hu/csillag/cikk/Hell.pdf .

E cikkre mutató linket hozzáadtam a Vénusz-átvonulásos oldalhoz, ahová Péter és Ákos levelét is hozzáadtam.

Más. Megpróbálok a felmerült kérdésekre válaszolni, először azonban egy megjegyzés Péter levelére:

"Ha a Napot távcsővel kivetítve akarjátok észlelni, akkor az okulár lencséi ne legyenek ragasztottak, mert a tagokat összetartó ragasztóréteg a hőtől végleg elhomályosodhat."

Sőt! Annyira fontos és helytálló ez a megjegyzés, hogy továbbírom. A melegtől a ragasztóanyag megolvadhat, és az okulár végképp tönkremehet, javítani reménytelen vagy többe kerül, mint egy új okulár, azaz: lehet kidobni a drága okulárt a szemétbe. Ahogy Péter is írta: kivetítéshez csakis légréses okulárt szabad használni, legjobbak a Huygens-félék.

Ákos levelére reagálva:

"2. 2004-es tapasztalatok szerint szabad szemmel is látható a jelenség, bár feltevésem szerint csak az átvonulás maga lehet látványos, méréseket végezni így aligha lehet: a bolygó korongja szabad szemmel nem kivehető. Ha van ezzel ellenkező tapasztalat, meg lehet osztani:)"

Bizony-bizony, a jelenség szabad szemmel is észlelhető, ezért írtam-javasoltam azon a honlapon, hogy érdemes házilag lyukkamerát készíteni. Az biztonságos megfigyelési mód és nagyon olcsó. Ha valaki távcsővel észlel, jobban tud fotózni vagy vizualizálni, de akkor a Péter ás Ákos levelében emlegetett biztonsági rendszabályok betartása alapvető fontosságú a szem épségének megóvásához. De ha valaki e szabályokat betartja, nem kell aggódnia - nem akarunk senkit lebeszélni a megfelelő eszközzel végzett megfigyelésről.

"7. Egy kérdés azokhoz, akik tisztában vannak az észlelés-kiértékeléssel: ha jól értelmezem, a mi 2004-es észleléseink közül csak a II. és a III. kontaktus volt használható Nap-Föld távolságmérésre: miért éppen ezek?"

Nos, igazából mind a négy kontaktus használható, csak éppen az egyik együttműködésünk nem használta mind a négyet. Abban a cikkben az van írva, hogy kétféle nemzetközi együttműködésben vettünk részt. A lengyel-magyar együttműködéshez a lengyelek kérésére csak a II. és a III. kontaktusokat használtuk (az alább részletezendő okokból), ebből a lengyelekkel párban mi: 149 millió 461 ezer 027,5 km-t kaptunk a CSE-re, ami csak 136 ezer km-re tér el a valóságtól. Ez nagyon szép eredmény! Pedig a rövid lengyel-magyar bázishossz ront a pontosságon (jobb a lehető legtávolabb észlelni a jelenséget, növeli a pontosságot.)

A másik együttműködés az Európai Déli Obszervatórium programjába való bekapcsolódás volt, ahol mind a négy kontaktust használták - vagyis itt mind a négy mérési eredményetek fel volt használva. A 2004-es eredmények a http://vt2004.imcce.fr/WholeSet.php honlapról világosan mutatják ezt.

A Csillagászati Egység ismert legpontosabb értéke kisbolygók radarmegfigyeléseiből: 149 millió 597 ezer 870,7 km.

A fenti honlap szerint 2004-ben az amatőrök:

az I. kontaktust 732 helyről észlelték, ezekből 149 millió 706 ezer 234 km jött ki (+108 364 km eltérés);
a II. kontaktust 1182 helyről észlelték, ezekből 148 millió 969 ezer 317 km jött ki (-628 553 km eltérés);
a III. kontaktust 1382 helyről észlelték, ezekből 149 millió 333 ezer 921 km jött ki (-263 949 km eltérés);
a IV. kontaktust 1217 helyről észlelték, ezekből 149 millió 971 ezer 198 km jött ki (+117 328 km eltérés).

Mint a VEGA 68-ban láthatod (honlapunkon fenn van), ezek átlaga 0,5%-ra megközelíti a modern értéket.

Most a magyarázat, miért használta az ESO programja mind a négy kontaktust, a lengyelek meg csak a belső kettőt. Elméletben mindegyik kontaktus időpontja használható a Nap-Föld távolság meghatározására, és ezzel a Csillagászati Egység megmérésére. A helyzet azonban az, hogy az I. és a IV. kontaktus pontossága jelentősen kisebb a II. és a III. konkatusok megmérhetőségénél. Világos miért: az I. kontaktus esetén még keresi az ember, hol is lép be a Vénusz a Nap elé, behorpadt-e már a Nap korongja, és abból próbál valamicske belépési időt becsülni, majd levonni pár másodpercet, hogy mikor is lehetett a belépés a valóságban, hiszen mire meggyőzödött már, hogy belépett a Vénusz a Nap elé, addigra már beleharapott egy kicsit a napba a Vénusz. A kilépésnél (IV. kontatkus) a helyzet hasonló: mikor szűnt meg a behorpadás a Nap korongján egész pontosan? Igazából a IV. kontaktus pontosabb, mint az I. időpontjának megmérése, de ez sem versenyez a II. -s a III. kontaktus bekövetkezte időpontja megmérésének pontosságával, még a feketecsepp-jelenség ellenére sem (mert arra készülhet az ember és figyelem beveheti).

Ez persze éppen ellentmond annak, amit fentebb írtam: ebben ugyanis egy csomó kisiskolás meg rossz amatőr adata is benn van. Teljesen össze-vissza méricskéltek  - és a végeredmény egész jó lett, mert az egyik erre tévedt, a másik arra, és az átlageredmény jó...

Arról, hogy az időpont-mérésekből hogyan jön ki a CSE értéke, itt lehet olvasni róla (angolul):

http://spiff.rit.edu/classes/phys445/gettys/venus_ex/venus_ex.html

http://spacemath.gsfc.nasa.gov/transits/TRACEvenus.html

http://www.eso.org/public/outreach/eduoff/vt-2004/Education/EduSheet4.html

A 2004-es program eredményei és honlapja: http://vt2004.imcce.fr/accueil.php .

Üdv:
Szilárd



--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20120516/8c155086/attachment-0001.html>